FANDOM


Farkas

A farkas (Canis lupus) egy gerinchúrosok törzsébe, emlősök osztályába, ragadozók rendjébe és kutyafélék családjába tartozó állatfaj.

Méretei, kinézete Szerkesztés

Méretei eléggé változóak. A sivatagi alfajok alig nagyobbak egy jól megtermett rókánál, míg az északabbi alfajok tömege eléri a fél mázsát. Átlag marmagassága 80 cm körül van.

A mérettel párhuzamosan a színezetük is változó. A sivatagi alfajok szőrtakarójának színe fakósárga, míg az északabbi alfajok szőrtakarója ordasszürke vagy fekete, de a sarkvidéki alfajok már tiszta fehér csuhát viselnek. A legnagyobb változatosságú állatfaj, mivel különböző fajtákat kitenyésztettek belőle, ez az alfaj az ún. kutya.

Elterjedése, élőhelye Szerkesztés

A Homo sapiens után a farkas a legnagyobb elterjedésű emlősfaj. A kutya előfordul kivétel nélkül az egész világon, különben a faj Eurázsiában, Északkelet-Afrikában, Észak-Amerikában és Észak-Mexikóban őshonos. Hazánkban sokáig kipusztultnak kellett tekintenünk, már a Bükkben is vannak farkasok.

Sok féle élőhelyen előfordul.

Alfajok Szerkesztés

Alfajainak számát máig vitatják; a változatok megkülönböztetésében különösen az amerikai kutatók jeleskednek. A vélt és valós alfajok:

A mára már kihalt nádi farkas (toportyán) a Kárpát-medencében élt. Azonosítása vitatott: egyesek szerint a farkas egy alfaja (Canis lupus minor) lehetett, mások szerint az egykor itt is honos aranysakál (Canis aureus).

A kutya (Canis familiaris) a farkas háziasításával létrejött új faj. Régebben a farkas egyik alfajának (Canis lupus familiaris) tartották, de az etológiai vizsgálatok kimutatták a két faj pszichés tulajdonságainak döntő, szelekció eredményezte különbözőségét.

Viselkedése, táplálkozása Szerkesztés

A farkasok társasági állatok, ún. falkában élnek, melyben kizárólag csak a vezérszuka ellik kölyköket. Falkaösztönük igen fejlett.

Mindent felfal, amivel elbír. A jávorszarvast éppúgy lebírja, mint a szarvasmarhát, de ha kell pocokkal és rovarokkal sőt erdei gyümölccsel is beéri. A mesék - pl. a Piroska és a farkas - félreismerik ezeket az állatokat, valójában csak a beteg állatok támadhatnak emberre, különben félénk jószágok.

Szaporodás biológiája Szerkesztés

A párzási időszak télre esik. A vemhesség 60-65. napján egy jól rejtett sziklaodúba vagy sűrű bozótos mélyén hozza világra 4-6 kölykét. Amíg a kölykök kicsinyek, a kan táplálja a családot. A fölfalt húst félig megemésztve visszaöklendi elébük.

Státusza Szerkesztés

Magyarországon fokozottan védett!