Emlősök

A benne szereplő állatok sorrendben: rőt vérszopó denevér (Desmodus rotundus), északi oposszum (Didelphis virginiana), keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus), déli erszényesvakond (Notoryctes typhlops), ember (Homo sapiens), északi elefántfóka (Mirounga angustirostris), amerikai rókamókus (Sciurus niger), fehérhasú tobzoska (Manis tricuspis), afrikai elefánt (Loxodonta africana), kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus), maláj repülőmaki (Cynocephalus variegatus), rénszarvas (Rangifer tarandus), hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae), csillagorrú vakond (Condylura cristata), óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), óriástatu (Priodontes maximus), alföldi zebra (Equus quagga), fekete-vörös elefántcickány (Rhynchocyon petersi)

Az emlősök (Mammalia) az állatvilág, így a gerinchúrosok legmagasabb rendű osztálya.

A legkisebb emlős a 30-40 mm nagyságú dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai), míg a legnagyobb 33 m nagyságú kék bálna (Balaenoptera musculus).

Földünkön 5400 emlősfaj él, ezekből 87 hazánkban is él.

Jellemzőik

A szőrtakaró, a kloákásokat leszámítva mind elevenszülők, tejjel nevelik utódjaikat valamint melegvérűek. Általában négy lábon járnak. Az egyetlen állatok melyeknek van fülkagylója. Az emlősállatok nagy többsége kicsi, mi a nagytestű 5%-hoz tartozunk.

Fejlődéstörténet

Az emlősállatok a hüllőkből kifejlődött emlősszerű hüllők leszármazottjai. Az emlősök a triászban alakultak ki, amikor a bolygó uralkodó állatcsoportja a dinoszauruszok voltak, a mezozoikumban apró termetűek voltak, a "sárkánygyíkok" kipusztulása után átvették a "hatalmat" és egyre nagyobb termetűre nőttek.

Rendszerezésük

• Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya – Gill, 1872
  • Kloákások (Monotremata) – Bonaparte, 1837
• Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya – Parker & Haswell, 1897
  • Erszényesek (Marsupialia) alosztályága – Illiger, 1811 (=Metatheria Huxley, 1880)
    • Oposszumalakúak (Didelphimorphia) – Gill, 1872
    • Cickányoposszum-alakúak (Paucituberculata) – Ameghino, 1894
    • Törpeoposszum-alakúak (Microbiotheria) – Ameghino, 1889
    • Erszényes ragadozók (Dasyuromorphia) – Gill, 1872
    • Bandikutalakúak (Peramelemorphia) – Kirsch, 1968
    • Erszényesvakond-alakúak (Notoryctemorphia) – Kirsch, 1977
    • Diprotodontia – Owen, 1866
  • Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága – Huxley, 1880 (=Placentalia Owen, 1837)
    • Afrotheria öregrend – Stanhope et al., 1998
      • Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) – Butler, 1956
      • Afrosoricida – Stanhope, 1998
      • Csövesfogúak (Tubulidentata) – Huxley, 1872
      • Előpatások (Hyracoidea) – Huxley, 1869
      • Tengeritehenek (Sirenia) – Illiger, 1811
      • Ormányosok (Proboscidea) – Illiger, 1811
      • Bibymalagasia – MacPhee, 1994
    • Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje – Cope, 1889
      • Szőrös vendégízületesek (Pilosa) – Flower, 1883
      • Páncélos vendégízületesek (Cingulata) – Illiger, 1811
    • Euarchontoglires vagy Supraprimates öregrend
      • Mókuscickányok (Scandentia) – Wagner, 1855
      • Bőrszárnyúak (Dermoptera) – Illiger, 1811
      • Főemlősök (Primates) – Linneaues, 1758
      • Nyúlalakúak (Lagomorpha) – Brandt, 1855
      • Rágcsálók (Rodentia) – Bowdich, 1821
    • Laurasiatheria öregrend – Waddell et al., 1999
      • Sünalakúak (Erinaceomorpha) – Gregory, 1910
      • Cickányalakúak (Soricomorpha) – Gregory, 1910
      • Denevérek (Chiroptera) – Blumenbach, 1779
      • Cetek (Cetacea) – Brisson, 1762
      • Párosujjú patások (Artiodactyla) – Owen, 1848
      • Páratlanujjú patások (Perissodactyla) – Owen, 1848
      • Tobzoskák (Pholidota) – Weber, 1904
      • Ragadozók (Carnivora) – Bowdich, 1821